Hétfőn érkezett a hír, amely szerint lemondott a Palesztin Nemzeti Hatóság kormánya a gázai események miatt. De pontosan milyen feladatokat lát el a kétes megítélésű szervezet, és mit jelent a kormány feloszlatása Gázára, illetve az Izraelben élő palesztinokra nézve? Nézzük.
A gázai övezeti helyzet miatt lemondott a palesztin kormány - jelentette be hétfőn Rámalláhban Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök.
Az Egyesült Államok "semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait" - jelentette ki az amerikai alelnök szombaton Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig az izraeli helyzet. Az október 7-i, az izraeli társadalmat sokkoló terroristatámadásra adott izraeli válaszcsapások továbbra is folynak, ugyanakkor egyre egyértelműbb, hogy az évtizedes status quo megbukott. Sokan az ötven évvel ezelőtti 1973-as háborúhoz és az azt követő folyamatokhoz hasonlítják a jelenlegi helyzetet, de a párhuzam egyáltalán nem biztos, hogy jó, az pedig óriási kérdés, hogy mi jöhet Gázában a Hamász után, és mi lesz a Gázába elhurcolt izraeli túszokkal. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Goldziher Ignác Intézet kutatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemi tudományos főmnukatársa volt a vendégünk.
A Palesztin Nemzeti Hatóság a palesztin államiság átfogó rendezésével kész felelősséget vállalni a Gázai övezetért, mondta Mahmúd Abbász palesztin elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszternek vasárnapi tárgyalásukon Rámalláhban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor különleges, nemcsak azért, mert angolul közöltük, hanem mert nemzetközi jogi szempontból jártuk körbe a Hamász és Izrael konfliktusát. Az adásban Mchael L. Grosst, a Haifai Egyetem professzorát kérdeztük egyebek mellett arról, hogy milyen jogi környezet alapján viselhetnek háborút országok és fegyveres csoportok a XXI. században, jár-e a Hamász terroristáinak a nemzetközi jog szerinti harcos státusz, és hogy a palesztin területek izraeli megszállása, valamint blokádja teremthet-e jogi alapot azokra a tettekre, amiket a Hamász október 7-én hajtott végre.
Ami működött 15 évig a palesztin-izraeli viszonyban, az most szombaton hirtelen eltört. Bár hihette Izrael mérsékeltebbnek a Hamászt, azok mindig elmondták, hogy a kiirtására törekszenek. Ezzel együtt, még ha meg is szűnik a Hamász, kérdés, hogy mi jön utána, s bár a terrorszervezet felszámolására lehet, hogy van katonai megoldás, az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére nincs – egyebek mellett erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Itzchak Weismann izraeli történész, az iszlám tanulmányok docense, a Haifai Egyetem Zsidó-Arab Központjának korábbi igazgatója. A szakembert a Hamász történelméről, ideológiájáról és arról is kérdeztük: ha a szervezet az elmúlt években látszólag mérsékeltebb lett, hogy fér a képbe az október 7-i, sokkoló terrortámadás?
Az Európai Unió intézményrendszerén belül komoly vitát indított az Izrael és a Hamász közötti konfliktus eszkalálódására adott válasz: hétfőn Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa bejelentette, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatás folyósítását, csakhogy aztán sorra jelezték a tagállamok, hogy nem értenek egyet ezzel a lépéssel. Most már Spanyolország és Franciaország is jelezte, hogy elhatárolódnak a bejelentéstől.
Az izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy megindulhat a szárazföldi hadművelet Gáza ellen. Korábban légicsapásokban semmisítettek meg számos Hamász-bázist a palesztin városban. Délelőtt az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy országa 100 ezer tartalékos katonát gyűjtött össze a Gázai övezet közelében a Hamász ellen folyó háborúra. Jonathan Conricus hozzátette, hogy az izraeli csapatok vadásznak az utolsó palesztin harcosokra, akik beszivárogtak Dél-Izraelbe. Délelőtt még azt is bejelentették a haderő képviselői, hogy minden korábban elfoglalt települést felett visszavették az ellenőrzést a Gázai övezet mentén.
A világ elsősorban az orosz-ukrán konfliktus szemüvegén keresztül figyeli manapság a Közel-Kelet eseményeit: az összeomló libanoni gazdaság, a káoszba fulladó Irak, az Izraellel egyre jobb kapcsolatokat ápoló Öböl-menti országok, vagy az amerikai, orosz, esetleg francia elnökök regionális tevékenységei. Ezek mellett azonban egyre fontosabbak a régión belüli országok közötti együttműködések, amelyeknek messze túlmutatnak a Közel-Keleten, elsősorban a fölgázellátás miatt erősen érintik Európát is. Ezeknek a kulcsfontosságú gazdasági együttműködéseknek kiemelt központja lehet Egyiptom.
Benjamin Ganz izraeli védelmi miniszter Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével kedden este a saját otthonában tartott két és fél órás megbeszélést, melyen hivatalának közleménye szerint megvitatták a gazdasági és civil ügyekre vonatkozó bizalomépítő intézkedéseket, miként arról előző tárgyalásukon megállapodtak – jelentette a Jediót Ahronót című lap hírportálja, a ynet szerdán.
Az önkormányzati választások első szakaszát rendezik meg ma az Izrael által megszállt Ciszjordániában, ami várhatóan a Palesztin Hatóságot kontrolláló Fatah győzelmét hozza, mivel most a párt erős bázisainak számító körzetekben hívják urnákhoz a szavazókat, míg a választás második, tavaszi szakaszánál már kérdésesebb lesz a végeredmény. A közvélemény többsége ugyanis autoriternek és korruptnak tartja a Palesztin Hatóság vezetését, több mint 70 százalékuk szerint a 16 éve hatalmon lévő 86 éves Mahmúd Abbász elnöknek le kellene mondania, aki tavasszal határozatlan időre elhalasztotta a több mint 10 éve esedékes parlamenti és elnökválasztásokat. Egyes vélemények szerint Ciszjordániában már olyannyira feszült a helyzet, hogy nem zárható ki az sem: a több arab országban 2011-ben lezajló, demokráciát követelő felkelésekhez (Arab Tavasz) hasonló események, egyfajta Palesztin Tavasz söpri majd el a Fatah uralmát.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Az X-nél vizsgálatot indítottak.
609 dolgozótól váltak meg.
Adóreformot szorgalmaznak és mozgalmat indítanak.
A miniszterelnök üdvözölte az uniós terveket.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.